INGATLAN ILLETÉK

AZ INGATLANSZERZÉS ILLETÉKE




INGATLAN ILLETÉK 2017

Az ingatlan ellenszolgáltatásért (visszteher) való tulajdonszerzése esetén a vevőnek visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie az illetéktörvény alapján. Ezen illetéket azonban 2017-ben is változatlanul nemcsak az ingatlan tulajdonjogának megszerzése után, hanem például haszonélezet, használati jog, vagyis az ingatlannal kapcsolatos vagyoni értékű jog megszerzéséhez kapcsolódóan, továbbá vagyoni értékű jog megszüntetéséhez kapcsolódó vagyonszerzés esetén is meg kell fizetni. Továbbá illetékfizetési kötelezettség hatálya alá tartozik az ingatlanon fennálló haszonélvezeti jog gyakorlásának átengedése. Viszont abban az esetben nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni, ha az ingatlanon fennálló haszonélvezeti jog a jogosult halála miatt megszűnik, és ezáltal – értelemszerűen – az ingatlan tekintetében a tulajdonosnál az ingatlannal kapcsolatos vagyonszerzés következik be.

A visszterhes vagyonátruházási illeték alapesetben a vagyontárgy, az ingatlan forgalmi értékéből számítódik az Illetéktörvény szerinti mértékkel.

ADÁSVÉTELEN KÍVÜLI INGATLAN TULAJDONSZERZÉS ILLETÉKE 2017: CSERE, TARTÁSI SZERZŐDÉS... Fontos, hogy 2017-ben is visszterhes vagyonátruházásnak minősül a csere is, így amennyiben az ingatlan tulajdonjogát csere útján szerzi meg az új tulajdonos, akkor a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke után kell az illetéket megfizetni.

Szintén illetékköteles amennyiben nem adásvételi szerződés, hanem tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés útján szerzik meg az ingatlan tulajdonjogát, az illeték alapja a megszerzett vagyon forgalmi értéke. Vagyis az illeték kötelezettség nem egy adott típusú szerződés megkötése miatt, hanem tulajdonszerzés vagy vagyoni értékű jog megszerzése miatt keletkezik.

INGATLAN ILLETÉK MÉRTÉKE Az Illetéktörvény alapján az illeték mértéke főszabály szerint 4% 2017 évben is, abban az esetben viszont ha az ingatlan értéke az 1 milliárd forintnál nagyobb, akkor 1 miliárd forintig 4%, az 1 miliárd forint feletti összeg vonatkozásában viszont 2%, azonban az illeték összege nem lehet több 200 millió forintnál. Fontos, hogy a terhekkel az összeget nem kell csökkenteni.

Különleges szabályok vonatkoznak a hitelintézetek ingatlanszerzéseinek illetékére is, ugyanis abban az esetben, ha az ingatlant az adósával szembeni végrehajtási vagy felszámolási eljárás során szerezte meg, akkor az illeték mértéke 2%.

Az illetéktörvény 2017-es szabályai is különleges szabályokat fogalmaznak meg arra az esetre, ha az ingatlan egy lakás, azonban kibúvót ez sem jelent. Ha a vevő a korábbi lakásának tulajdonjogát az illetékkiszabás alapjául szolgáló lakás megvásárlását megelőzően egy éven belül értékesíti, akkor az illetéket a két ingatlan értékének különbözete után kell megfizetni. Szintén ennek megfelelően kell az illetéket megfizetni, ha a vevő vállalja, hogy egy éven belül más lakását eladja.

INGATLANFORGALMAZÁSI ILLETÉKKEDVEZMÉNY 2017 Az ingatlanforgalmazással foglalkozó társaságokra vonatkozó illeték mértéke némileg eltér az általános szabályoktól, ugyanis abban az esetben, ha a cég vállalja, hogy az ingatlant a tulajdonszerzéstől számított 2 éven belül továbbadja az ingatlant, akkor az illetékalap után csupán 3%-os illetéket kell fizetni, 2%-ot akkor, ha a vállalkozás azt is vállalja, hogy a továbbértékesítést megvalósító szerződés teljesedésbe is megy. Az olyan cégek tekinthetők ingatlanforgalmazással foglalkozó társaságnak, amelyeknek a nettó árbevételüknek legalább a fele az előző üzleti év tekintetében ingatlanforgalmazási tevékenységből származott.

KORÁBBI INGATLAN ILLETÉK SZABÁLYOK

Ingatan megszerzése kapcsán az alábbi esetekben fizetendő illeték:
- ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése, továbbá e jognak a megszüntetése folytán bekövetkező vagyonszerzés,
- ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése

INGATLAN HASZONÉLVEZET ÉS ILLETÉK Az ingatlan haszonélvezetének megszerzése esetén illeték fizetendő.

Nem fizetendő illeték, ha a holtig tartó haszonélvezet az ingatlan haszonélvezőjének, vagy használati joga jogosultjának halála miatt szűnik meg. Ha az ingatlan haszonélvezet vagy használati jog feltételtől függő vagy időhöz kötött és ez a feltétel bekövetkezett vagy határidő eltelt.

A lakóingatlannak nem minősülű ingatlan visszterhesen történő megszerzése esetén az illeték mértéke 10%.

Ingatlan cseréje esetén az illeték alapja a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke.

Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának megszerzője ezzel egyidőben haszonélvezeti, használati jogot alapít, úgy az ezekre jutó illetékkel csökkentetten kell az illetéket megfizetnie.

Lakásnak minősülő ingatlan megszerzése esetén az illeték mértéke 4 millió forintig 2%, az e feletti rész vonatkozásában 6%.

A lakásépítési kedvezmény összege a forgalmi értékből levonandó.

Kettőnél több lakásnak minősülő ingatlan cseréje esetén a legnagyobb és a legkisebb értékű ingatlanok értékkülönbözete után fizetendő illeték.

Lakásnak minősülő ingatlan vételét egy évvel megelőző vagy követő lakáseladás esetén a két lakásnak minősülő ingatlan forgalmi értékének különbözete után fizetendő illeték. Több, sorozatos értékesítés esetén speciális illeték szabályok érvényesülnek.

INGATLAN FORGALMAZÁS ÉS LÍZING ILLETÉK KEDVEZMÉNYE Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a, ha a vagyonszerző előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban ingatlanok tulajdonjogának értékesítéséből vagy ingatlanok pénzügyi lízingbe adásából származik. A kedvezmény igénybe vételéhez speciális eljárási szabályok betartása szükséges.

ÉPÍTÉSI TELEKINGATLAN ILLETÉKE Alapesetben valamely beépítetlen ingatlan megszerzője – amennyiben nem termőföldről van szó – az általános szabályok szerint köteles illetéket fizetni mind ajándékozás, mind visszterhes – pl.: adásvételi szerződéssel történő – szerzés esetén. Így az általános esetben fizetendő illeték 11 és 40% közötti mértékű ajándékozás esetén, illetve adásvételnél 10%.

Az illetéktörvény speicális kedvezményben részesíti az építési telek megszerzőjét.

A kedvezmény feltételei:

- a telek lakóház építésére alkalmas legyen,
- lakóház építése,
- a maximális beépíthetőség legalább 10%-át tegye ki a felépített lakóház hasznos alapterülete,
- nyilatkozattétel a lakóházépítési szándékról,
- 4 éven belüli igazolása a lakóház felépítésének.

A lakóházépítési szándékot az illeték fizetési meghagyásának jogerőre emelkedését megelőzően kell az APEH részére bejelenteni. A bejelentés alapján az APEH az illetfizetési kötelezettséget felfüggeszti.

A 4 éves határidő leteltét követően megkeresi az illetékes építésügyi hatóságot, hogy használatbavételi engedély került-e kiadásra az építési telek megszerzőjének javára. A vagyonszerző nevére szóló hazsnálatbavételi engedély benyőjtásával is igazolható a kedvezmény e feltételének megtörténte.

TERMŐFÖLD ILLETÉKE Alapesetben a termőföldre is igaz, hogy az általános szabályok szerint ajándékozás esetén 11 és 40% közötti mértékű az ajándékozási illeték, illetve isszterhes szezrés esetén 10%. Az illetéktörvény termőföld esetében is biztosít speciális kedvezményeket.

Öröklési és ajándékozási illeték felét kell csak megfizetni, amennyiben termőföld a szerzés tárgya. Az öröklési illeték negyedét kell csak megfizetni, amennyiben az örökös a földtörvény szerint családi gazdálkodónak minősül. Erről az örökösnek külön kell nyilatkoznia. Amennyiben az örökös családi gazdálkodónak minősülő örököstársasának átengedi a rá eső termőföldet, úgy – feltételek mellett – a termőföld vonatkozásában nem kell öröklési illetéket fizetnie.

A földtörvényben meghatározott gazdaságátadási támogatás feltételekénti ajándékozás az ajándékozási illeték alól mentes.

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere keretében történő termőföldtulajdon szerzése, valamint ehhez kapcsolódóan haszonélvezet, használat jogának alapítása, abban az esetben, ha az elcserélt földrészletet azonos jogosult javára haszonélvezet, használat joga terhelte.

Szintén illetékmentes a termőföld megszerzése, amennyiben támogatási szerv által kiadott regisztrációs igazolással rendelkező, mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemély vásárol termőföldet ha azt legalább 5 évig nem idegeníti el, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja. A feltételek vállalásáról külön kell nyilatkozni, illetve speciális szankció sújtja a vállalások megsértését.